Nagyszentjános gazdaságának fejlődését nagyban segítette, hogy 1856. augusztus 11-én átadták a Győr-újszőnyi vasútvonalat, aminek nyomvonala érintette a pusztát, ahol már álltak az impozáns gazdasági épületek is.
A nagyszentjánosi állomásépület 1898-ban készült el. Ekkor építették ki a szeszgyárhoz vezető ipari vágányt is.
feliratos fotók: vasutallomások.hu
Fotó: Bedi Hajnalka
Az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság emeletes állomásépületében két váróterem volt: az I. osztályú díszes berendezéssel, tükörrel ékesítve, és a III. osztályú váróterem kényelmes, de egyszerű berendezést kapott. A földszinten előcsarnok, pénztár és a vasútforgalmi helyiség volt. Az emeleten az állomásfőnöki lakást rendezték be. Ezek a beruházások a MÁV tulajdonát képezték. Az első állomásfőnök Schlesinger Ármin volt.
1945 előtt a postai szolgáltatás is az állomásépületben kapott helyet, és a háború befejezése után évekig ott maradt.[1]
A községet átszelő vasút biztonságos gyalogosközlekedését az aluljáró, a közúti közlekedést az átjárás modern műszaki berendezése biztosítja. A korszerűsített vasúti pályaudvart az aluljáróval, a Bakony-ér fölötti vasúti híd cseréjét, a megrongálódott állomásépület tetőszerkezetét, a felújított épületet 1996-ban adták át. Meg nem erősített források szerint ekkor távolították el az épület téglafaláról a feliratokat, köztük a II. világháborúba bevonultak feljegyzéseit is.
A MÁV 2004. január 31-ével megszüntette az állomásfőnökséget, és a nagyszentjánosi főnökséget Győr forgalmi csomóponthoz csatolta. Utolsó állomásfőnök Derzsi István volt.
A MÁV tulajdonát képezte a vasútvonal mellett épült raktárépület is, amely azonban hosszú ideig használaton kívül volt, mígnem életveszélyes állapota miatt az Önkormányzat kezdeményezésére az építésügyi hatóság elrendelte a lebontását. Jelenleg már csak a beton alapzat lelhető fel.
[1] Forrás: Orbánné dr. Horváth Márta: A mi falunk Nagyszentjános{jcomments off}