Szent János Apostol és Szent Liborius Püspök Temploma

A templom története:

A nagyszentjánosi hívő embereknek évtizedeket kellett arra várni, hogy templomuk legyen. A háború előtt a nagy ünnepeken Gönyűre jártak misére. A háború után 1949-ben először a kastélyban kialakított tanteremben volt vasárnaponként mise a katolikusoknak. Az osztályterem falán a korra jellemző díszítések (Rákosi Mátyás és Sztálin képe) között a tábla előtt állt az ideiglenes oltár, amit Gábriel József készített. A két fehér zászlót Fajkusz Katalin és Fajkusz Margit horgolta.

1945-ben a gönyűi plébános Nagyszentjánoson is kapott telket a leendő templom részére, amit később visszavettek. Nem engedélyezték Nagy Sándor akkori plébánosnak, hogy egy kis házat vásároljon az egyházközség templom céljára. Az évek során a település lakossága növekedett, hetven százalékban katolikusok voltak, fájó hiányként élték meg, hogy nem volt templomuk.

Már 1988. április 29-én a közös községi végrehajtó bizottság ülésén kijelölték a kápolna építési helyét. Az akkor felvetett javaslatot, hogy a katolikusok és az evangélikusok közösen használják a templomot, elvetették, de később a közös használat biztosított lett a református és evangélikus híveknek is.

1989-ben az elvett telek helyett egy kisebb telket kapott az egyházközség. A tervező felmérése után derült ki, hogy kicsi a telek, templom építésére nem alkalmas. Dr. Pataki Kornél megyéspüspök először a templom terveit szerette volna látni, de megfelelő telek hiányában nem készülhettek a tervek sem.

Az újabb fordulat 1992-ben következett be, amikor az állami gazdaság nehéz anyagi helyzetén ingatlan eladásával kívánt enyhíteni, s az egyik irodaépületet a hozzátartozó telekkel együtt hirdette meg eladásra. Az egyházi kárpótlás során a Polgármesteri Hivatal közreműködésével sikerült az ingatlant megvásárolni, a vételárat a győri püspök előlegezte meg. A nagyobb irodában berendezett kápolnát dr. Pápai Lajos püspök szentelte fel 1992. november 22-én. Az épület további átalakításával a végleges templom berendezésről gondolkodtak, amikor a tervezők ismét közbeléptek, az épület gyenge statikai állapotára hivatkozva.

A Nagyszentjánosi Egyházközségi Képviselőtestület kilenc tagja 1993. február 21-én tartotta alakuló ülését, hogy a templom építését támogassák, abban közreműködjenek.

Az új templom tervét Horváth Sándor és Hellenpárt György 1995 tavaszára elkészítette. II. János Pál pápa 1996. szeptember 7-én tartott szentmiséjén a győri Ipari Parkban, a Szent János tiszteletére építendő nagyszentjánosi templom alapkövét megáldotta. Pénz hiányában az építkezést nem tudták megkezdeni.

Az isteni gondviselés a németországi Paderbornból Paul Kaiser plébánost Győrbe irányította. Ő Szent Liboriusz püspök tiszteletére kívánt az egyházmegyébe templomot építeni, mert a püspök szent Márton nagy tisztelője volt. Dr. Pápai Lajos püspök a két törekvést egyesítette. Hozzájárult, hogy a nagyszentjánosi új templomnak két védőszentje legyen, Szent Liborius püspök és Szent János apostol. 1997. október 28-án megkezdődött a templom építése Fehér László mérnök irányításával, a Bau-Penta Bt. Gyuris Imre vállalkozó közreműködésével. Az alapkövet, és az építés előkészületeiről szóló leírást 1997. december 7-én dr. Pápai Lajos a templom alapjába elhelyezte.

A község első templomát Johannes Joachim Degenhart padernborni érsek és dr. Pápai Lajos győri püspök szentelte fel 1999. június 27-én, Szent János apostol és Szent Liborius püspök tiszteletére. A magyar és német nyelvű misét Johannes Joachim Degenhart érsek celebrálta.

Az épületről…

az Emma hurrikán előtti állapot

2012. augusztus 20. (Fotó: Mekli Zoltán)

Fotók: Törökné dr. Csölle Katalin

A templom ÉK-DNy-i tengellyel épült. A főbejárat mellett áll a torony, oda került az 1938-ban szentelt harang. A torony lépcsőjén lehet feljutni a karzatra. A templomtér egyhajós, apszissal bővített. A keresztelőkút a templomtér nyugati sarkában áll. Belső festése fehér, a keresztút képzőművészeti alkotások reprodukciója. A templom mellett sekrestye és hittanterem épült. A 350 négyzetméteres templom kétszáz hívő befogadására alkalmas.

Templom belső tere (fotó:Mekli Zoltán)

Fotó: Hérics Mihály

Szent János apostol és Szent Liborius püspök fából faragott szobrait Bálint Árpád készítette. A tabernákulum, a keresztelőkút rézmunkáit Szabó János alkotta. A szentély kialakítása Filó György munkája. A márványból készült főoltár Johanes Joachim Degenhart padernborni érsek ajándéka. A megyés püspök, dr. Pápai Lajos a liturgikus tárgyakat ajándékozta a templomnak.

A 14,15 m magas torony 2012. augusztus 20-án egy 56 kg-os lélekharanggal gazdagodott, felirata: „Elődeink emlékére öntetett engem Nagyszentjános község lakossága 2012.” A harang másik oldalán a magyar címert vivő két angyal látható. A harang pártázatának felirata: Öntötte Gombos Miklós Harangöntő Mester Őrbottyánban.

az új lélekharang (fotó: Mekli Zoltán)

Az új harang közadakozásból készült, dr. Pápai Lajos püspök ünnepi mise keretében felszentelte. Nagy egyetértés fogadta az ünnepi vers befejező gondolatát:

„Érted szól a harang egyszer,

ha életednek vége,

lelked helyett ő visz hírt,

fölmentem az égbe.”

A templom védőszentjei

Szent Liborius életéről keveset tudunk. Az biztos, hogy előkelő gall törzsből származott és római műveltséggel rendelkezett. Vélhetően 348-ban Cenomaniaban, a Le Mans városában született, és 49 éven át volt e franciaországi város püspöke. Ez idő alatt 217 papot és 184 diakónust szentelt. Több templomot is építtetett. Kortársa és barátja volt a toursi Szent Mártonnak, aki Pannóniában a legenda szerint Pannonhalmán született. Az ő karjaiban halt meg 397-ben.

Amikor a kereszténység elterjedt a mai Németország területén, Padernbornban püspökség alakult. Szent Liborius földi maradványait, ereklyéit 836-ban szállították Paderbornba, a krónikák szerint közben sok csoda történt. Páva kísérte ereklyéit az úton, de amint megérkeztek, a páva elpusztult. Azóta Szent Liborius a paderborni dóm patrónusa, védőszentje.

Paul Kaiser atya ennek az egyházmegyének a plébánosa, és adakozó híveivel együtt már több magyarországi templom építéséhez nyújtott meghatározó segítséget. Ahol segítségükkel templomot építenek, mindenütt szeretnék felhívni a figyelmet Szent Liboriusra.

Szent Liborius attribútuma, azaz állandó jelvénye, mely alapján felismerhetővé válik, a 13. sz. óta könyv 3 éles kővel, utalva arra, hogy a szent a vese- és epekőtől szenvedők védőszentje.

Napjainkban a Liborius-ünnepségen mindig sok hívő vesz részt, köztük egyre több pap és főpap is. Ezek a találkozások a világ minden részéről érkezett vendégek és a paderborniak között, megértést ébresztenek más országok egyházainak problémái iránt. Így mutatkozik meg Szent Liborius népeket összekötő ereje.

Szent János apostol, katolikus körökben Evangélista Szent János (kb. 6 – kb. 100) a tizenkét apostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője.

A galileai Betániából származott, apja Zebedeus halász volt. János bátyjával, Jakabbal apja mesterségét folytatta. Anyja Szalómé Jézus követői közé tartozott. Keresztelő János fellépésekor a tanítványa lett, majd a Keresztelő tanúságtétele után Andrással együtt Jézushoz csatlakozott. Jelen volt Jézus színeváltozásánál, az utolsó vacsoránál az Úr mellett foglalt helyet, és az apostolok közül csak ő kísérte el Krisztust a Golgotára. A kereszt alatt Jézus az ő gondjára bízta édesanyját, Máriát. Jézus feltámadását követően az asszonyok híradása nyomán Péterrel együtt futott az üres sírhoz, hogy megbizonyosodjon a Mester feltámadásáról.

A Szentlélek eljövetele (Pünkösd) után a hagyomány szerint Szűz Mária haláláig Jeruzsálemben maradt, s ott a környéken és Szamáriában apostolkodott. Pál apostol halálát követően Epheszoszban folytatta életét. Ő tanította a második apostol nemzedék több jelentős képviselőjét: Pápiász hierapoliszi, Polikárp szmirnai, Ignác antiókhiai püspököt. Domitianus császár (Kr. u. 81-96) idején Rómába idézték őt, hogy megöljék; forró olajba dobták, ahonnan ő sértetlenül szabadult, ezt követően Patmosz szigetére száműzték. Itt részesült azokban a látomásokban, amiket a Jelenések könyvében leírt. Nerva uralkodása alatt visszatért Epheszoszba, és már száz éves lehetett, mikor Traianus uralkodásának idején meghalt az apostolok közül egyedüliként, természetes halállal.

Védőszentjüknek tekintik: a teológusok, a filozófusok, a tanárok és tanulók. Rómában temploma van, az egyházművészet egyik kedvelt alakja.

A templom búcsúja július 23. Ekkor van a templom német védőszentjének, Szent Liboriusnak az ünnepnapja. Németországban, a paderborni dómban is ezen a napon ünneplik. A község búcsúja Pünkösd vasárnap van, így a két ünnep nem esik egybe.

A templompark

A templompark sokáig Nagyszentjános egyetlen rendezettnek mondható közparkja volt. Növényzetét, elsősorban fáit a 2008-ban a községben jelentős károkat okozó Emma névre keresztelt orkánciklon és az ahhoz társuló tornádó tövestül csavarta ki. Civil szervezetek segítségével több kísérlet történt a park virágosítására és facsemeték telepítésére, a templom környezetének átfogó rendezésére azonban csak 2014-ben került sor, amikor is a Katolikus Egyházközösség az Önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával a Darányi Ignác terv keretében ÚMVP pályázaton a falukép szempontjából meghatározó templom és környékének rendezésére, valamint a templom talajvíz-okozta állagromlás megakadályozására pályázati támogatást nyert.

(Fotó: Friderics Cecília)

A kivitelezés befejeztével valóban akadálymentessé vált az épület, az épületet körbeölelő burkolt gyalogúton és az újonnan épült rámpán a templom kerekesszékkel is megközelíthető. Méltó helyrekerült az Idősek éve emlékére állított emlékoszlop és idősbarát padokkal gazdagodott a park, hogy e korosztály számára is legyen megfelelő hely a pihenésre.

Az eredetileg is gyülekezőtérnek tervezett templom előtti tér szilárd burkolatot kapott, így az egyes megemlékezésekhez kiváló helyszínül szolgálhat.

A templom 15 éves évfordulójára kialakításra került egy tematikus sétaút, melynek mentén információs táblák mesélnek a történetéről, a védőszentjeiről, a templomparkban elhelyezett hármas halomról és kettős keresztről.